Bulla Béla – Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza
Budapest, 1999. Lucidus Kiadó. 420 p. 1980 Ft

Az eredetileg 1947-ben megjelent egyetemi segédkönyv szerzői ma is érvényes okfejtéssel indokolták, hogy a nemzet- és honismeret teljessé tétele, ezeréves szomszédaink jobb megismerése érdekében miért indokolt az állam helyett a Kárpát-medence földrajzának oktatása. Az új kiadás Kocsis Károly jelenkori folyamatokat taglal fejezetével, bőséges angol nyelvű összefoglalóval és új többnyelvű helynév mutatóval egészül ki.

Tóth János:  Szentpéterfa
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 190 p. 1500 Ft

A Vas megyei határmenti horvát falu, Szentpéterfa történetének megírásával a szerző nemcsak egy adott település életének megismeréséhez járult hozzá, hanem több olyan kérdést is felvet, amelynek jelentősége túl nő Szentpéterfa határain. E kérdések közül a legfontosabb: a határmentiség és a nemzetiségek jövőjének és megmaradásának sokat vitatott problémája.

Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 106+8 p. Térképmelléklet. 1950 Ft

A tanulmány eredetileg az 1938-ban kiadott Szent István emlékkönyvben jelent meg. Kniezsa István máig érvényes nyelvészeti vizsgálatai révén kimutatja, hogy Magyarországon a XI. században csak két olyan nép lakott, amely nagyobb területeken zárt tömegekben tömörült. Ez a két nép a magyar és a szláv.

Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban
(szerk. Pomogáts Béla, Ádám Magda, Cholnoky Győző)
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 543 p. 2650 Ft. (elfogyott)

A forráskiadvány a trianoni békeszerződés aláírásának közvetlen előzményeit mutatja be. A benne szereplő dokumentumok egy alapos szelekció és szerkesztő munka révén kerültek a kötetbe. Az eredeti összeállítás, amely minden, a békeszerződéssel összefüggő fontos és kevésbé lényeges jegyzék, melléklet, levél, jegyzőkönyv, távirat, memorandum és feljegyzés is szerepel, a Külügyminisztérium hatalmas kétkötetes gyűjteményéből származik.

Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 189 p. 1650 Ft

Az eredetileg 1940-ben megjelent, a jelen kiadásban Niederhauser Emil utószavával kiegészített könyv voltaképpen érdemben a XVIII. századtól tárgyalja a magyarországi németek történetét. Ez a korszakhatár indokolt, mert a szó modern értelmében vett nemzeti öntudat ekkor kezd kibontakozni. A magyarországi németeknek ezek után kell eldöntenie, megmarad-e németnek, vagy átvedlik magyarrá.

Rátz Kálmán: A pánszlávizmus története
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 418 p. 2450 Ft

Az eredetileg 1941-ben megjelent nagyszabású munka ma is jó szolgálatot tesz a szláv szomszédság jobb megértése érdekében. Annál inkább, mert a szláv világ alapkérdései közül bennünket, magyarokat a pánszlávizmus eszmetörténeti rejtélye foglalkoztat talán leginkább.

A magyarság és a szlávok (szerk.: Szekfű Gyula)
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 236 p. 2200 Ft

A Szekfű Gyula szerkesztésében erdetileg 1942-ben megjelent tanumánykötet szerzői a korabeli legkiválóbb szlavisták: Kniezsa István, Hadrovics László, Gogolák Lajos. A kötet a szlávok fejlődésének számos kérdéséről olyan képet ad, amely az újabb tudományos eredmények nyomán sem tekinthető elavultnak. Másrészt a korabeli kiadást a nemzetiszocialista befolyással szembeni ellenállási kísérletnek lehet tekinteni, ezért fontos kortörténeti dokumentum.

Schengen. A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában (szerk.: Tóth Judit)
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 271 p. 1950 Ft

A jogászok, politológusok, rendészeti szakemberek által írt tanulmánykötet az Európai Unióhoz való csatlakozás magyar–magyar kapcsolatokat érintő tágabb összefüggéseire, annak egyes közép- és hosszutávú társadalmi, politikai és jogi hatásaira koncentrál.

Petőfi a szomszéd és rokon népek nyelvén (szerk.: Gulya János és Kerényi Ferenc) 
Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 256 p. 2550 Ft

Petőfi Sándor és költészete nemcsak a magyaroké: benne és költészetében tisztelhetjük a világirodalomban leginkább jelenlévő és ismert írót. A kötetben közölt tanulmányokat   a költő születésének 175. és halálának 150. évfordulója alkalmából a Kisebbségkutatás folyóiratban megjelent tanulmányokból, (Pomogáts Béla, Fried István, Dávid Gyula, Jerzy Snopek, Irene Wichmann stb.) valamint a Petőfi Sándor Társaság által szervezett jubileumi konferencia előadásaiból válogatták a szerkesztők.