Kniezsa
István: Kelet-Magyarország
helynevei Az eredetileg 1943-ban megjelent munkában Kniezsa István meghatározza a helységnevek tipológiáját és kronológiáját, s a magyar, német és román névváltozatok egymáshoz való viszonyát. Mindezekből hitelt érdemlően és máig érvényesen azt a településtörténeti következtetést vonja le, hogy a helységnevekkel igazolható népek közül kétségtelenül a románok érkeztek legkésőbb: csak kivételszerűen akad ugyanis olyan helységnév, amely akár a magyarban, akár az erdélyi szászban a románból származna, ha az már 1400 előtt előfordul a forrásokban. |
|
Kárpát-medencei
önismeret (szerk.
Cholnoky Győző) A négy fejezetbe sorolt tanulmányok elsősorban azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy létezik-e egy népnek, egy nemzetnek lelki karaktere és ha igen, melyik az igazi arca, kultúrájának jellemzője: az, amit a békés, barátságos egymás mellett élés során mutat, vagy az , ami a sajnos nem ritka, de mégsem hosszan tartó gyűlölet-korszakban kerül felszínre. Néhány név a szerzők közül: Andrásfalvy Bertalan, Mádl Ferenc, Hoóz István, Egyed Ákos, Péntek János. |
|
Pomogáts
Béla: Változó Erdély A kötetcím arra utal, hogy a magyar Erdélynek a XX. századi kataklizmák szabták meg az életét. A század elején az Erdélyben még magabízó és gyarapodó magyarság élt, akik igen rövid idő alatt alávetett helyzetbe kerültek. Ennek a folyamatnak a történelmi, művelődéstörténeti és irodalmi vonatkozásait vizsgálja a szerző. |
|
Eckhardt
Sándor: A francia
forradalom eszméi Magyarországon Az eredetileg 1924-ben megjelent monográfiát a korabeli kritika szinte egyöntetű lelkesedéssel fogadta. A tények, az összefüggések, az okok és az okozatok feltárását, megértését és megértetését az új, ismeretlen területek s források felkutatását és életszerű megelevenítését fedezte fel és fedezi fel ma is az olvasó ma műben. Az új kiadás tartalmazza az eredeti mű bőséges latin, francia és német szövegeinek fordítását, jelenkori kiegészítéseket és helyreigazításokat, valamint Soós István utószavát. |
|
Lukács
István: A
megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és
szépirodalomban Magyarországon a köztudatban kevéssé ismert tény, hogy Kralj Matja - Mátyás király - a szlovén népköltészetnek egyik központi alakja, s nevéhez sok szlovén népmese és népdal fűződik. Ezekben a több szempontból is számos rejtélyt tartogató, ugyanakkor a szlovén-magyar közös történelmi múltat is felidéző népmesékben Mátyás király pozitív hősként, a szlovénség megváltójaként szerepel. |
|
Niederhauser Emil:
Nemzet és kisebbség. Válogatott tanulmányok A nemzeti és nemzetiségi kérdés kutatásának nemzetközileg is elismert szaktekintélye ezúttal magyarul eddig meg nem jelent francia, német, angol és orosz nyelvű tanulmányiból ad magyar fordításban válogatást a gazdag életmű utolsó 40 év terméséből. Ízelítő a feldolgozott témákból: A XIX. századi orosz társadalom a magyar utazók szemével; Oroszország a francia közvéleményben; Nemzeti mozgalmak Erdélyben a XIX. század első felében; Szlovákia, Pozsony és a pozsonyi magyarok a II. világháború idején - visszaemlékezés. (Ez a tanulmány sem idegen nyelven, sem magyarul eddig még nem jelent meg.) |
|
Barna
Gábor:
Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar és más európai vallási kultúrákban A népi vallásosság legismertebb magyar kutatója a búcsújárás ősi rítusán keresztül mutatja be a benne résztvevő népek közötti kulturális kölcsönhatásokat, valamint azt, hogy a magyar kultúra a kereszténység felvétele óta szerves része lett az európai civilizációnak. |
|
Szekfű
Gyula: Állam és
nemzet A XX. század legnagyobb hatású magyar történetírója Állam és nemzet című kötete 60 év után jelenik meg újra. Benne a történeti fejlődés rendjében tekinti át Szent István birodalmának és az ország nemzetiségeinek egymás közötti viszonyát. Imponáló a történetíró teljesítménye, aki biztos kézzel, lényegében a legújabb kutatások fényében is érvényes módon vázolta az említett viszonyrendszert. |
|
Asztalos
Miklós (szerk.):
A történeti Erdély Az eredeti, 1936-ban megjelent nagy összefoglaló munka - mostani kiadásához Szász Zoltán írt bevezető tanulmányt - a háromkötetes Erdély előképének tekinthető; időtálló mű. A témát mind az Erdélyben élő nemzetiségek, mind pedig a vonatkozó tudományterületek szemszögéből feldolgozza. Ízelítőül a szerzők névsorából: Szilády Zoltán, Pukánszky Béla, Genthon István, Kozocsa Sándor, Asztalos Miklós. |
|
Saint
Stephen and His Country. A
Newborn Kingdom in Central Europe: Hungary (szerk. Zsoldos Attila) A kötet, a magyar állam megalapításának ezer éves évfordulójára készült tanulmánygyűjtemény, avatott szerzők közreműködésével. (Csukovits Enikő, Kristó Gyula, Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor, Solymosi László, Zsoldos Attila, Veszprémy László, Gerics József, Ladányi Erzsébet, Tringli István) |