|  |  | 
     
      |   | Regionális 
        identitás, közösségépítés, 
        szórványgondozás. Nemzetközi összefogás 
        a szórványkérdésben (szerk.: Balogh Balázs 
        - Bodó Barna - Ilyés Zoltán) B/5, 350 oldal, fűzött, 3400 Ft
 
 A tanulmánykötet a szórványkérdést 
        sokoldalúan – történeti, néprajzi, demográfiai, 
        nyelvészeti, egyházi - pasztorizációs szempontból 
        – tárja fel, ugyanakkor gyakorlati megoldásokat is kínál 
        a többszörösen hátrányos helyzetű szórvány-régiók 
        gazdasági és kulturális felvirágoztatása 
        érdekében.
 
 | 
     
      |  |  | 
     
      |  | Miskolczy Ambrus: A felvilágosodástól a liberalizmusig. 
        Folyamatosság vagy megszakítottság? Egy magyar történészvita 
        anatómiája B/5, 260 oldal, fűzött, 2800 Ft
 
 A szerző elsőként mutatja ki, hogy polgári 
        kultúránk mély, évszázados folyamatokra 
        épül, és leszámolva az ahistorikus szemlélettel 
        folyamatosságot bizonyít a magyarországi felvilágosodás 
        és liberalizmus között.
 | 
     
      |  |  | 
     
      |  | Miskolczy Ambrus: Eposz és történelem. A Cigányiász 
        világa avagy a cigányokról alkotott kép színeváltozásai. A/5, fűzött, 200 old., 2500 Ft
 A szerző igen termékeny, többágú 
          történettudományi-irodalomtörténészi 
          munkásságának központi kérdése 
          az egyes nemzetek, népcsoportok egymásról alkotott 
          képének kutatása. Jelen munkájában 
          Miskolczy a kelet-európai történeti-politikai gondolkodás 
          egy sajátos vetületét vizsgálja térségünk 
          19. századi nemzeti összekovácsolódási 
          időszakából: egy 1810 körüli román 
          cigányeposz (Tiganiada), illetve Arany nálunk jól 
          ismert Nagyidai cigányokja adja, mégpedig mindkét 
          mű allegorikus funkciójának elemzése által. 
          Példaszerű a szerzőnek a cigány problémák 
          iránti empátiája, és ezt hitelesíti 
          annak bemutatása, hogy a másikról alkotott kép 
          miként függ össze az önkép kialakításával. 
          Szerző a magyar-román kulturális kapcsolatok dinamikáját 
          újszerűen tudja bemutatni, ezért a munka kiadása 
          akár pozitív közéleti eseménynek is 
          tekinthető. | 
     
      |  |  | 
     
      |  | Lőkös István: Horvát-magyar és 
        szerb-magyar irodalmi interferenciák A/5, 2007 180 old., 2300 Ft
 A tanulmánykötetben feldolgozott témák 
          történeti íve a 16-tól a 20. századik 
          terjed. A mű- központú dolgozatok (Marko Marulić 
          1501-ből való Judit című eposza, Ivan Mažuranić 
          Holt tőkék című regénye stb.) után 
          a kilenc évszázados horvát-magyar irodalmi kapcsolatokkal 
          foglalkozik a szerző. Ezeket a tanulmányokat ugyancsak 
          kapcsolattörténeti dolgozatok követik, de már 
          egy újabb déli szláv irodalom: a szerbek magyarságképét 
          állítva a vizsgálódás középpontjába. 
          Tankönyv ma e témakörökből nem áll 
          rendelkezésre, így a kötet elsősorban az egyetemi 
          oktatásban hasznosítható, de haszonnal forgathatják 
          a téma iránt érdeklődő olvasók 
          is.
 | 
     
      |  |  | 
     
      |  | Dsida Jenő emlékkönyv. (szerk.: Pomogáts 
        Béla) A/5, fűzött, 377 p., 3800 Ft.
 Az erdélyi költő a két világháború 
          közötti magyar líra kiváló egyéniségeként 
          tevékenykedett, nemcsak versei, hanem irodalmi tanulmányai 
          és újságcikkei által is maradandó 
          nyomot hagyott maga után. Születésének századik 
          évfordulóján Erdély-szerte rendeznek megemlékezéseket, 
          tudományos tanácskozásokat munkásságáról, 
          különösen szülővárosa, Szatmárnémeti 
          és írói munkájának otthonos városa, 
          Kolozsvár készül arra, hogy felmutassa a költő 
          szellemi örökségét. Ez a kötet képet 
          kíván adni Dsida Jenő költészetéről, 
          esszéírói és újságírói 
          munkásságáról, költészetének 
          korabeli fogadtatásáról, és arról, 
          hogy az irodalomtörténetírás (Magyarországon 
          és Erdélyben) miként őrizte emlékét 
          és hagyatékát, miként helyezte el őt 
          a huszadik századi költészetünk klasszikus alkotó 
          egyéniségei között. 
 | 
     
      |  |  |